Nézem őt Ahogy éjjel sétál Olyan fehér Csodálkomzom, hogy miért Csak sötétedés után
A szemében Halovány tűz világít Fényesen ég Csodálkozom, hogy miért Csak sötétedés után
A szobájában találok magamra Érzem az izgalmat a végzetemben Zuhanok, zuhanok A padlón át És kopogok a Gonosz ajtaján
Hajnalban Felébredek és észreveszem Hogy ő elment És az üzenet azt mondja Csak sötétedés után
Elkárhozok, elkárhozok A lángokban Most ismerem A titkos nevét Lerohanhatsz a templomba De ő visszatér És újra helyretesz
A szívem Mélyén, a sötét És magányos részén Akarom őt és Várok rá sötétedés után |